A Szigetvári Zrínyi Napok

A Szigetvári Zrínyi NapokSzigetvár történelmi jelentőségű város, 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között Szigetvár ostroma.

I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útra Isztambulból. A szultáni had közeledtének hírére a vár kapitánya, Zrínyi Miklós megkezdte az ostromra való felkészülést, ami a támadás kezdetekor kb. 4300 embert, köztük 2300-2500 fős katonaságot jelentett.

Az ostrom 1566. augusztus 9-én kezdődött, és a kezdeti helytállások után a várvédők fokozatosan szorultak vissza. A szorult helyzetben lévő védők azonban nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból („Zrínyi kirohanása”).

Ennek a hősies csatának állít emléket az 1833. óta minden évben megrendezésre kerülő Szigetvári Zrínyi Napok. Egy Zrínyi emlékünnepség gondolata Kölcsey Ferenctől származik, még 1826-ból, amikor a mohácsi csata 300. évfordulója volt. A városban minden évben, általában szeptember elején, több napos ünnepségsorozatot tartanak. 1878. szeptemberében avatták fel a Zrínyi téren ma is látható Zrínyi-emlékművet, ami azóta is a kegyeleti ünnepségek egyik fő helyszíne. A város folyamatosan ápolja, őrzi a hagyományokat, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a történelmi hagyományokon alapuló látványos bemutatók, hadijátékok, színes kulturális és sport rendezvények.