A tűzoltó készülékeket általában az oltóanyag alapján szokták csoportosítani, ugyanis az oltóanyag határozza meg, hogy milyen típusú tüzek oltására alkalmas az adott tűzoltó készülék. Bejegyzésünkben ezekről az oltóanyagokról lesz szó.
Első lépésben meg kell ismerni az egyes tűzosztály típusokat. Az „A” tűzosztály a szilárd, szerver eredetű anyagok tüze, melyek lángolással, izzással égnek. A „B” tűzosztályba tartoznak a folyékony vagy cseppfolyós anyagok tüzei. A „C” típusú tüzek a gázok tüzei, a „D” típusba pedig a fémek tüzei tartoznak.
A legnépszerűbb tűzoltó készülék a poroltó, a porral oltó. A poroltók előnye, hogy általában ABC poroltókról beszélhetünk, melyek tehát mindhárom tűzosztály tüzeit csillapítani, oltani tudják. Ez a sokoldalú felhasználhatóság, valamint az alacsony árak miatt általában poroltókat vásárolnak az emberek. Hátrányuk, hogy nem alkalmasak tiszta oltásra, a hátramaradó oltóanyag pedig további károkat tud okozni eszközökben, berendezésekben.
A vízzel oltó készülékek, ahogy a nevük is mutatja, a vizet használják oltóanyagként. Hasonlóan a poroltókhoz, a vízzel oltók sem képesek tiszta oltásra. Szilárda anyagok tüzeinél alkalmazhatók, viszont körültekintően kell eljárni velük, ugyanis a víz vezeti az elektromos áramot, ami oltás közben veszélyeket okozhat.
A szén-dioxiddal oltók előnye, hogy a szén-dioxid az egyik legtisztább oltóanyag, folyadékok és gázok tüzeinél alkalmazzák. Hátrányuk, hogy fennáll a sztatikus feltöltődés veszélye, valamint a szén-dioxid kiszorítja az oxigént, aminek hatására fulladásveszély léphet fel.